Piaci érték mutatói

• Nettó érték: A cég nettó értéke mutató az eszközök és a kötelezettségek különbözetét mutatja. Ha aktuális értéke negatív, mögé kell nézni, mert ekkor a cégnek felszámolási értéke van. Ha időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes mögé nézni, hiszen ekkor a cég piaci értéke csökken.
• Árfolyamérték: A cég árfolyamértéke mutató azt mutatja, hogy a cég eddigi működése eredményeképpen a jegyzett tőke hányszorosára nőtt (hányad részére csökkent) a saját tőke. Ha aktuális értéke negatív, azt csak a saját tőke negatív értéke okozhatja, ha értéke kisebb egynél, az azt jelenti, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. Ha időbeli alakulása során csökken az értéke, akkor a cég nyereségességének csökkenését jelzi, ilyenkor érdemes ennek okait alaposabban megvizsgálni.
• Könyv szerinti érték: A cég könyv szerinti értéke azt mutatja, hogy az eszközök és a kötelezettségek könyv szerinti értéke hogyan viszonyul egymáshoz. Ha aktuális értéke 1-nél kisebb, az azt jelenti, hogy a kötelezettségek meghaladják az eszközök értékét, ami problémát okozhat. Ha időbeli alakulása során a mutató értéke csökken, akkor az okok és célok kiderítése miatt érdemes a mutató mögé nézni.
• Árfolyamérték és könyv szerinti érték viszonya: Az árfolyamérték és a könyv szerinti érték aránya azt mutatja, hogy A saját tőke és a jegyzett tőke arányában mért árfolyamérték és az eszközök és kötelezettségek arányában mért könyvszerinti érték hogyan viszonylik egymáshoz. Ha aktuális értéke negatív, azt a saját tőke okozhatja, ezért mindenképpen vizsgálni kell az okokat. Ha értéke nagyobb, mint 1, az azt jelenti, hogy a saját tőke erősebb, mint amekkorát az eszközök és kötelezettségek aktuális aránya mutat. Ha időbeli alakulásánál azt látjuk, hogy az arány kevéssé ingadozik, akkor az a cég kiegyensúlyozott működésére utal. Az erős ingadozás viszont azt jelzi, hogy az árfolyamérték és a könyv szerinti érték eltérő pályán mozog, amelynek okát mindenképpen ki kell deríteni!

Hatékonyság és jövedelmezőség mutatói

• Eszközarányos árbevétel: Az Eszközarányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos eszközértékre hány Ft árbevétel jut. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Forgóeszköz arányos árbevétel: A Forgóeszköz arányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos forgóeszközértékre hány Ft árbevétel jut. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Élőmunka arányos árbevétel: Az Élőmunka arányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft élőmunka költséggel hány Ft árbevétel érhető el. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Készletek forgási sebessége: A Készletek forgási sebessége azt mutatja, hogy adott időszak alatt hányszor fordulnak meg a készletek. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Átlagos beszedési idő: Az Átlagos beszedési idő azt mutatja, hogy az adott időszakban átlagosan hány nap alatt fizettek a vevők. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során nő (hosszabbodik), akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Árbevétel arányos nyereség (ROS): Az Árbevétel arányos nyereség mutató azt mutatja, hogy hány százalék nyereséget tartalmaz az árbevétel. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni. A mutató értéke negatív is lehet, amennyiben a cég veszteséges. Pozitív értéke elvben bármekkora lehet 100% alatt, de a gyakorlatban ez kizárható.
• Eszközarányos nyereség: Az Eszközarányos nyereség azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos eszközérték mekkora üzemi (üzleti) eredmény létrehozására képes. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Nettó haszonkulcs: A Nettó haszonkulcs mutató azt mutatja, hogy a nettó árbevétel hány százalék nyereségadókkal növelt üzemi (üzleti) eredményt tartalmaz. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Bruttó haszonkulcs: A Bruttó haszonkulcs azt mutatja, hogy a nettó árbevétel hány % hozzáadott értéket tartalmaz. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
• Saját tőke arányos nyereség: A mutató azt mutatja, hogy a saját tőkére hány százalék adózott eredmény jut. Ez a mutató a saját tőke növekedési képességét, a cég tevékenységének átfogó jövedelmezőségét és hatékonyságát tükrözi. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.

Likviditás és csődelőrejelzés mutatói

• Rövidtávú likviditás I.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ha kisebb, mint 1: nem fedezik. Ha nagyobb, mint 1, akkor igen. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a forgóeszközök, mind a rövidlejáratú kötelezettségek pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb - ilyenkor a forgóeszközök értéke kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több forgóeszköz áll a cég rendelkezésére.
• Rövidtávú likviditás II.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ez a mutató biztosan kisebb, mint az előző (I.-es) mutató, azaz kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve jobban elmarad attól. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt a követeléseket nem vettük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a követelések nélküli forgóeszközök nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. A szám csak pozitív lehet, hiszen a forgóeszközök a követelések nélkül is, valamint a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb - ilyenkor a forgóeszközök értéke a követelések nélkül kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több forgóeszköz áll a cég rendelkezésér a követelések nélkül.
• Rövidtávú likviditás III.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a leginkább likvid, vagy könnyen azzá tehető forgóeszközök a követelések nélkül hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. A mutató értéke csak pozitív lehet, hiszen a mind a pénzeszközök, mind az értékpapírok, mind pedig a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Ez a mutató biztosan kisebb mindkét előzőnél, azaz még kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve még jobban elmarad attól. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt csak a pénzeszközöket és az értékpapírokat vettük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a pénzeszközök és értékpapírok nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. Ugyanakkor egy „általános” cégállapotban nem is kell, hogy fedezzék, hiszen normál esetben a kötelezettségek esedékessé válásával párhuzamosan zajlik a rövidlejáratú eszközök forgása: azaz a készletek vevőállománnyá, s a vevőállomány pénzbevétellé válása.
• Likviditási gyorsráta: A Likviditási gyorsráta azt mutatja, hogy a pénzeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ez a mutató a legkisebb rövidtávú likviditási mutatók között, azaz még kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve még jobban elmarad attól, mint az előzőek. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt csak a pénzeszközöket vesszük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a pénzeszközök nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. Ugyanakkor normál esetben a rendelkezésre álló pénzeszközöknek nem kell fedezniük a kötelezettségeket: ha fedezik, az arra utal, hogy a cég nem működik, hanem „áll”. A szám ez esetben is csak pozitív lehet, hiszen a mind a pénzeszközök, mind pedig a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb - ilyenkor a pénzeszközök és értékpapírok értéke kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több pénz áll a cég rendelkezésére.
• Hitelfedezettségi mutató: A Hitelfedezettségi mutató azt fejezi ki, hogy a követelések hány %-át fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeknek. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a követelések, mind a rövidlejáratú kötelezettségek pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 100%-nál kevesebb - ilyenkor a követelések csak részben fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket. Lehet 100%-nál nagyobb is, ha a követelések állománya meghaladja a rövidlejáratú kötelezettségeket. Ha kisebb, mint 100: nem fedezik. Ha nagyobb, mint 100, akkor igen.
• Nettó forgótőke: A Nettó forgótőke mutató azt fejezi ki, hogy a forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások összege hány forinttal haladja meg a rövidlejáratú kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások összegét, vagy pedig hány forinttal marad el előbbi az utóbbitól. Ha pozitív: a rövidlejáratú, azaz forgó eszközök értéke meghaladja a rövidlejáratú kötelezettségek, azaz rövidlejáratú források értékét. Ez azt jelenti, hogy a rövidlejáratú (forgó) eszközöket részben tartós források finanszírozzák. Ez a forgóeszközök biztonságos finanszírozására utal, ugyanakkor a tartós források nem hatékony felhasználását is jelezheti. Ha negatív: a rövidlejáratú (forgó) eszközök kisebb értéket képviselnek, mint a rövidlejáratú források (kötelezettségek). Ez azt jelenti, hogy a rövidlejáratú források egy része a befektetett eszközöket finanszírozza, mivel nincs elegendő hosszúlejáratú forrás ezek finanszírozásához. Olyankor fordul elő, amikor pl. rövidlejáratú hitelből hajtanak végre beruházásokat. Ez a befektetett eszközök finanszírozási kockázatára utal. Ha a nettó forgótőke értéke nulla körüli, az azt jelenti, hogy az eszközök és a források lejárat szerinti struktúrája egyensúlyban van: a befektetett eszközöket hosszúlejáratú források, a forgóeszközöket pedig rövidlejáratú források finanszírozzák. Ahol azonban a termelési ciklus hosszú, ott a forgóeszközök hosszabb ideig - tartósan - vannak jelen: ilyen esetekben az egészséges az, ha a nettó forgótőke értéke pozitív. Ilyenkor a tartósan lekötött forgóeszközök tartós forrású finanszírozása biztosított.
• Dinamikus likviditás: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak üzemi (üzleti) eredménye hány %-át fedi le az időszak végén fennálló rövidlejáratú kötelezettségek állományának. Ha az üzemi (üzleti) eredmény negatív, és emiatt negatív a mutató értéke, vagy ha pozitív, de az értéke alacsony, beavatkozásra lehet szükség a likviditás megőrzéséhez.
• Hosszútávú likviditás: A Hosszútávú likviditás mutató azt fejezi ki, hogy az adott időszak üzemi (üzleti) eredménye hány %-át fedi le az időszak végén fennálló összes kötelezettség állományának. Ha az üzemi (üzleti) eredmény negatív, és emiatt negatív a mutató értéke, vagy ha pozitív, de az érték alacsony, beavatkozásra lehet szükség a likviditás megőrzéséhez.

Jövőbeni kilátások mutatói

• Saját tőke aránya: A Saját tőke aránya mutató azt fejezi ki, hogy a saját tőke hány %-át teszi ki az összes forrásnak. Az idegen tőke és saját tőke aránya együttesen azt mutatja, hogy a cég tőkéje hogyan oszlik meg a saját források és az idegen források között. Plusz és mínusz 100% között akármekkora lehet az értéke.
• Idegen tőke aránya: Az Idegen tőke aránya mutató azt fejezi ki, hogy az idegen tőke hány %-át teszi ki az összes forrásnak. Az idegen tőke és saját tőke aránya együttesen azt mutatja, hogy a cég tőkéje hogyan oszlik meg a saját források és az idegen források között. Plusz és mínusz 100% között akármekkora lehet az értéke.
• Tőkehatékonyság: A Tőkehatékonyság mutató azt fejezi ki, hogy a tárgyidőszaki mérleg szerinti eredmény hány százalékát teszi ki a saját tőkének. A saját tőke növekedési képességét, a cég tevékenységének átfogó jövedelmezőségét és hatékonyságát mutatja.
• Saját tőke fordulatszáma: A saját tőke adott időszaki „megfordulásainak” számát fejezi ki. Azt mutatja, hogy adott évben hányszor kell megfordulnia a saját tőkének az éves árbevétel realizálásához. Értéke akármekkora lehet, csak akkor lehet negatív, ha a saját tőke negatív.
• Az eszközök lejárat szerinti szerkezete: Az eszközállomány megoszlását fejezi ki a rövid- és hosszúlejáratú eszközökre. A szám csak pozitív lehet, hiszen a befektetett eszközök és forgóeszközök is pozitív számmal fejezhetők ki.
• Befektetett eszközök fedezettsége: A Befektetett eszközök fedezettsége mutató azt mutatja, hogy fedezik-e és milyen mértékben a hosszúlejáratú források a befektetett eszközöket. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a befektetett eszközök, mind a hosszúlejáratú források pozitív számmal fejezhetők ki.
• Tárgyi eszközök avultsága: Azt jelzi, hogy milyen mértékben íródtak már le a tárgyi eszközök, vagyis a nettó érték hány százalék a bruttó értéknek. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a nettó, mind a bruttó érték csak pozitív számmal fejezhető ki. Ha az érték 100%, az azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök állománya új, vagyis bruttó és nettó értéke megegyezik.
• Tárgyi eszközök megújítása: Azt jelzi, hogy milyen ütemben újulnak meg a tárgyi eszközök. Azt mutatja, hogy a beruházások átlagosan hány %-át teszik ki a tárgyi eszközök nettó értékének. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a beruházások, mind a tárgyi eszközök értéke csak pozitív számmal fejezhető ki.
• Eladósodottság mértéke: Azt fejezi ki, hogy a t kötelezettségek (azaz: a nettó tartozások) hányszorosát/hányad részét teszik ki a saját tőkének.
• Nettó eladósodottság: Azt fejezi ki, hogy a követelésekkel csökkentett kötelezettségek (azaz: a nettó tartozások) hányszorosát/hányad részét teszik ki a saját tőkének.
• Tőkeáttételi mutató: Azt fejezi ki, hogy a hosszúlejáratú kötelezettségek hány %-át teszik ki az összes hosszúlejáratú forrásnak. A saját tőke is hosszúlejáratú forrás, csak ez saját forrás, szemben a kötelezettségekkel, amelyek idegen forrást képeznek.