ClickInfo

Vezetői Információs Rendszer KKV-k számára

A ClickInfo egy olyan egyedülálló program, amely hatékonyan juttatja Önt a vállalkozása működését érintő mutatókhoz és döntést támogató információkhoz. Segítségével egyszerűen, akár pár kattintással képet kaphat cége jelenlegi helyzetéről, jövőbeli lehetőségeiről, vagy akár a lehetséges problémaforrásokról is.

A ClickInfo rendszer működése:

A rendszer ráépül vállalkozása meglévő vállalatirányítási és tranzakciós rendszereire, manuális vagy automatizált módon adatokat olvas ki, és előre definiált mutatók alapján feldolgozza azokat. A folyamat eredményeképpen grafikus felületen, az Ön igényeinek megfelelő összehasonlításban és mélységben tekintheti meg az információkat.

A ClickInfo néhány kattintással megmutatja cége helyzetét, az átlátható grafikus megjelenítésből kiindulva akár analitikus mélységig. A kiválasztott csomag mutatói a futtatást követően egy-egy jelzőlámpaként jelennek meg a képernyőn. A jelzőlámpák színeinek jelentése a mutatók három állapotát szimbolizálva a következő lehet:

ha a jelzőlámpa zölden világít, minden rendben, a folyamat nem igényel beavatkozást.
ha a jelzőlámpa sárgán világít, a folyamatok rosszirányba haladnak, érdemes megvizsgálni a mutató állapotát.
ha a jelzőlámpa pirosan világít, az valamilyen problémát jelez, beavatkozásra van szükség a vezető részéről.

A ClickInfo rendszer számos előnyt kínál vállalkozása számára:

Könnyen és gyorsan juthat hozzá a cég működése szempontjából fontos információkhoz.
Egyedi igényeinknek megfelelő mutatók közül válogathat.
Elemző specialista segítsége nélkül juthat cége gazdálkodására vonatkozó adatokhoz.
Alacsony implementációs és üzemeltetési költséggel számolhat.
A programot egyszerűen kezelheti, és könnyen átlátható felhasználói felület segítségével informálódhat.

A ClickInfo rendszer illesztései:

A ClickInfo jelenleg a következő ügyviteli rendszerekhez elérhető:

DataConto
Libra4GA
Nagy Machinátor

Abban az esetben, ha Ön nem használ ügyviteli rendszert, adatait inkább az MS Excel táblázataiban tárolja, arra is megoldást nyújt a ClickInfo. A rendszer a meglévő táblázataiból állítja elő az Önnek szükséges információkat.

A ClickInfo rendszer jelenleg négyféle csomagban érhető el:

Piaci érték mutatói

Nettó érték: A cég nettó értéke mutató az eszközök és a kötelezettségek különbözetét mutatja. Ha aktuális értéke negatív, mögé kell nézni, mert ekkor a cégnek felszámolási értéke van. Ha időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes mögé nézni, hiszen ekkor a cég piaci értéke csökken.
Árfolyamérték: A cég árfolyamértéke mutató azt mutatja, hogy a cég eddigi működése eredményeképpen a jegyzett tőke hányszorosára nőtt (hányad részére csökkent) a saját tőke. Ha aktuális értéke negatív, azt csak a saját tőke negatív értéke okozhatja, ha értéke kisebb egynél, az azt jelenti, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. Ha időbeli alakulása során csökken az értéke, akkor a cég nyereségességének csökkenését jelzi, ilyenkor érdemes ennek okait alaposabban megvizsgálni.
Könyv szerinti érték: A cég könyv szerinti értéke azt mutatja, hogy az eszközök és a kötelezettségek könyv szerinti értéke hogyan viszonyul egymáshoz. Ha aktuális értéke 1-nél kisebb, az azt jelenti, hogy a kötelezettségek meghaladják az eszközök értékét, ami problémát okozhat. Ha időbeli alakulása során a mutató értéke csökken, akkor az okok és célok kiderítése miatt érdemes a mutató mögé nézni.
Árfolyamérték és könyv szerinti érték viszonya: Az árfolyamérték és a könyv szerinti érték aránya azt mutatja, hogy A saját tőke és a jegyzett tőke arányában mért árfolyamérték és az eszközök és kötelezettségek arányában mért könyvszerinti érték hogyan viszonylik egymáshoz. Ha aktuális értéke negatív, azt a saját tőke okozhatja, ezért mindenképpen vizsgálni kell az okokat. Ha értéke nagyobb, mint 1, az azt jelenti, hogy a saját tőke erősebb, mint amekkorát az eszközök és kötelezettségek aktuális aránya mutat. Ha időbeli alakulásánál azt látjuk, hogy az arány kevéssé ingadozik, akkor az a cég kiegyensúlyozott működésére utal. Az erős ingadozás viszont azt jelzi, hogy az árfolyamérték és a könyv szerinti érték eltérő pályán mozog, amelynek okát mindenképpen ki kell deríteni!

Hatékonyság és jövedelmezőség mutatói

Eszközarányos árbevétel: Az Eszközarányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos eszközértékre hány Ft árbevétel jut. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Forgóeszköz arányos árbevétel: A Forgóeszköz arányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos forgóeszközértékre hány Ft árbevétel jut. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Élőmunka arányos árbevétel: Az Élőmunka arányos árbevétel mutató azt mutatja, hogy 1 Ft élőmunka költséggel hány Ft árbevétel érhető el. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Készletek forgási sebessége: A Készletek forgási sebessége azt mutatja, hogy adott időszak alatt hányszor fordulnak meg a készletek. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Átlagos beszedési idő: Az Átlagos beszedési idő azt mutatja, hogy az adott időszakban átlagosan hány nap alatt fizettek a vevők. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során nő (hosszabbodik), akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Árbevétel arányos nyereség (ROS): Az Árbevétel arányos nyereség mutató azt mutatja, hogy hány százalék nyereséget tartalmaz az árbevétel. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni. A mutató értéke negatív is lehet, amennyiben a cég veszteséges. Pozitív értéke elvben bármekkora lehet 100% alatt, de a gyakorlatban ez kizárható.
Eszközarányos nyereség: Az Eszközarányos nyereség azt mutatja, hogy 1 Ft átlagos eszközérték mekkora üzemi (üzleti) eredmény létrehozására képes. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Nettó haszonkulcs: A Nettó haszonkulcs mutató azt mutatja, hogy a nettó árbevétel hány százalék nyereségadókkal növelt üzemi (üzleti) eredményt tartalmaz. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Bruttó haszonkulcs: A Bruttó haszonkulcs azt mutatja, hogy a nettó árbevétel hány % hozzáadott értéket tartalmaz. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.
Saját tőke arányos nyereség: A mutató azt mutatja, hogy a saját tőkére hány százalék adózott eredmény jut. Ez a mutató a saját tőke növekedési képességét, a cég tevékenységének átfogó jövedelmezőségét és hatékonyságát tükrözi. A mutató hasonló tevékenységű cégek adatához képest értékelhető. Amennyiben időbeli alakulása során csökken, akkor érdemes a mutató mögé nézni.

Likviditás és csődelőrejelzés mutatói

Rövidtávú likviditás I.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ha kisebb, mint 1: nem fedezik. Ha nagyobb, mint 1, akkor igen. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a forgóeszközök, mind a rövidlejáratú kötelezettségek pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb – ilyenkor a forgóeszközök értéke kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több forgóeszköz áll a cég rendelkezésére.
Rövidtávú likviditás II.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ez a mutató biztosan kisebb, mint az előző (I.-es) mutató, azaz kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve jobban elmarad attól. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt a követeléseket nem vettük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a követelések nélküli forgóeszközök nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. A szám csak pozitív lehet, hiszen a forgóeszközök a követelések nélkül is, valamint a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb – ilyenkor a forgóeszközök értéke a követelések nélkül kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több forgóeszköz áll a cég rendelkezésér a követelések nélkül.
Rövidtávú likviditás III.: A Rövidtávú likviditás mutató azt mutatja, hogy a leginkább likvid, vagy könnyen azzá tehető forgóeszközök a követelések nélkül hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. A mutató értéke csak pozitív lehet, hiszen a mind a pénzeszközök, mind az értékpapírok, mind pedig a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Ez a mutató biztosan kisebb mindkét előzőnél, azaz még kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve még jobban elmarad attól. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt csak a pénzeszközöket és az értékpapírokat vettük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a pénzeszközök és értékpapírok nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. Ugyanakkor egy „általános” cégállapotban nem is kell, hogy fedezzék, hiszen normál esetben a kötelezettségek esedékessé válásával párhuzamosan zajlik a rövidlejáratú eszközök forgása: azaz a készletek vevőállománnyá, s a vevőállomány pénzbevétellé válása.
Likviditási gyorsráta: A Likviditási gyorsráta azt mutatja, hogy a pénzeszközök hányszorosát vagy hányadrészét teszik ki a rövidlejáratú kötelezettségeknek. Ez a mutató a legkisebb rövidtávú likviditási mutatók között, azaz még kevésbé haladja meg az 1-es értéket, illetve még jobban elmarad attól, mint az előzőek. Ennek oka, hogy a forgóeszközök között itt csak a pénzeszközöket vesszük számításba. Ha értéke kisebb, mint 1, akkor a pénzeszközök nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket, ha nagyobb, mint 1, akkor fedezik. Ugyanakkor normál esetben a rendelkezésre álló pénzeszközöknek nem kell fedezniük a kötelezettségeket: ha fedezik, az arra utal, hogy a cég nem működik, hanem „áll”. A szám ez esetben is csak pozitív lehet, hiszen a mind a pénzeszközök, mind pedig a rövidlejáratú kötelezettségek is csak pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 1-nél kevesebb – ilyenkor a pénzeszközök és értékpapírok értéke kisebb, mint a kötelezettségeké -, de lehet egynél bármennyivel nagyobb is, attól függően, hogy a rövidlejáratú kötelezettségeknél hányszor több pénz áll a cég rendelkezésére.
Hitelfedezettségi mutató: A Hitelfedezettségi mutató azt fejezi ki, hogy a követelések hány %-át fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeknek. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a követelések, mind a rövidlejáratú kötelezettségek pozitív számmal fejezhetők ki. Értéke lehet 100%-nál kevesebb – ilyenkor a követelések csak részben fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket. Lehet 100%-nál nagyobb is, ha a követelések állománya meghaladja a rövidlejáratú kötelezettségeket. Ha kisebb, mint 100: nem fedezik. Ha nagyobb, mint 100, akkor igen.
Nettó forgótőke: A Nettó forgótőke mutató azt fejezi ki, hogy a forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások összege hány forinttal haladja meg a rövidlejáratú kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások összegét, vagy pedig hány forinttal marad el előbbi az utóbbitól. Ha pozitív: a rövidlejáratú, azaz forgó eszközök értéke meghaladja a rövidlejáratú kötelezettségek, azaz rövidlejáratú források értékét. Ez azt jelenti, hogy a rövidlejáratú (forgó) eszközöket részben tartós források finanszírozzák. Ez a forgóeszközök biztonságos finanszírozására utal, ugyanakkor a tartós források nem hatékony felhasználását is jelezheti. Ha negatív: a rövidlejáratú (forgó) eszközök kisebb értéket képviselnek, mint a rövidlejáratú források (kötelezettségek). Ez azt jelenti, hogy a rövidlejáratú források egy része a befektetett eszközöket finanszírozza, mivel nincs elegendő hosszúlejáratú forrás ezek finanszírozásához. Olyankor fordul elő, amikor pl. rövidlejáratú hitelből hajtanak végre beruházásokat. Ez a befektetett eszközök finanszírozási kockázatára utal. Ha a nettó forgótőke értéke nulla körüli, az azt jelenti, hogy az eszközök és a források lejárat szerinti struktúrája egyensúlyban van: a befektetett eszközöket hosszú lejáratú források, a forgóeszközöket pedig rövidlejáratú források finanszírozzák. Ahol azonban a termelési ciklus hosszú, ott a forgóeszközök hosszabb ideig – tartósan – vannak jelen: ilyen esetekben az egészséges az, ha a nettó forgótőke értéke pozitív. Ilyenkor a tartósan lekötött forgóeszközök tartós forrású finanszírozása biztosított.
Dinamikus likviditás: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak üzemi (üzleti) eredménye hány %-át fedi le az időszak végén fennálló rövidlejáratú kötelezettségek állományának. Ha az üzemi (üzleti) eredmény negatív, és emiatt negatív a mutató értéke, vagy ha pozitív, de az értéke alacsony, beavatkozásra lehet szükség a likviditás megőrzéséhez.
Hosszútávú likviditás: A Hosszútávú likviditás mutató azt fejezi ki, hogy az adott időszak üzemi (üzleti) eredménye hány %-át fedi le az időszak végén fennálló összes kötelezettség állományának. Ha az üzemi (üzleti) eredmény negatív, és emiatt negatív a mutató értéke, vagy ha pozitív, de az érték alacsony, beavatkozásra lehet szükség a likviditás megőrzéséhez.

Jövőbeni kilátások mutatói

Saját tőke aránya: A Saját tőke aránya mutató azt fejezi ki, hogy a saját tőke hány %-át teszi ki az összes forrásnak. Az idegen tőke és saját tőke aránya együttesen azt mutatja, hogy a cég tőkéje hogyan oszlik meg a saját források és az idegen források között. Plusz és mínusz 100% között akármekkora lehet az értéke.
Idegen tőke aránya: Az Idegen tőke aránya mutató azt fejezi ki, hogy az idegen tőke hány %-át teszi ki az összes forrásnak. Az idegen tőke és saját tőke aránya együttesen azt mutatja, hogy a cég tőkéje hogyan oszlik meg a saját források és az idegen források között. Plusz és mínusz 100% között akármekkora lehet az értéke.
Tőkehatékonyság: A Tőkehatékonyság mutató azt fejezi ki, hogy a tárgyidőszaki mérleg szerinti eredmény hány százalékát teszi ki a saját tőkének. A saját tőke növekedési képességét, a cég tevékenységének átfogó jövedelmezőségét és hatékonyságát mutatja.
Saját tőke fordulatszáma: A saját tőke adott időszaki „megfordulásainak” számát fejezi ki. Azt mutatja, hogy adott évben hányszor kell megfordulnia a saját tőkének az éves árbevétel realizálásához. Értéke akármekkora lehet, csak akkor lehet negatív, ha a saját tőke negatív.
Az eszközök lejárat szerinti szerkezete: Az eszközállomány megoszlását fejezi ki a rövid- és hosszú lejáratú eszközökre. A szám csak pozitív lehet, hiszen a befektetett eszközök és forgóeszközök is pozitív számmal fejezhetők ki.
Befektetett eszközök fedezettsége: A Befektetett eszközök fedezettsége mutató azt mutatja, hogy fedezik-e és milyen mértékben a hosszú lejáratú források a befektetett eszközöket. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a befektetett eszközök, mind a hosszú lejáratú források pozitív számmal fejezhetők ki.
Tárgyi eszközök avultsága: Azt jelzi, hogy milyen mértékben íródtak már le a tárgyi eszközök, vagyis a nettó érték hány százalék a bruttó értéknek. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a nettó, mind a bruttó érték csak pozitív számmal fejezhető ki. Ha az érték 100%, az azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök állománya új, vagyis bruttó és nettó értéke megegyezik.
Tárgyi eszközök megújítása: Azt jelzi, hogy milyen ütemben újulnak meg a tárgyi eszközök. Azt mutatja, hogy a beruházások átlagosan hány %-át teszik ki a tárgyi eszközök nettó értékének. A szám csak pozitív lehet, hiszen mind a beruházások, mind a tárgyi eszközök értéke csak pozitív számmal fejezhető ki.
Eladósodottság mértéke: Azt fejezi ki, hogy a t kötelezettségek (azaz: a nettó tartozások) hányszorosát/hányad részét teszik ki a saját tőkének.
Nettó eladósodottság: Azt fejezi ki, hogy a követelésekkel csökkentett kötelezettségek (azaz: a nettó tartozások) hányszorosát/hányad részét teszik ki a saját tőkének.
Tőkeáttételi mutató: Azt fejezi ki, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek hány %-át teszik ki az összes hosszú lejáratú forrásnak. A saját tőke is hosszú lejáratú forrás, csak ez saját forrás, szemben a kötelezettségekkel, amelyek idegen forrást képeznek.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, keresse munkatársunkat a +36-1-412-3730 telefonszámon (munkanapokon 9.00-15.30 között), vagy a sales@datalogic.hu e-mail címen.

Vissza a További termékeinkhez